A gyanakvás világa

Tassi Attila kiesése Portugáliában sokaknak fájhatott és én sem örültem neki. Az, hogy a motorhibáját kihasználva csapattársa, a hazai pályán szereplő Tiago Monteiro nyerte a versenyt, életre keltette a gyanakvást.

Az autósport mumusa

“Persze, pont most…Gyanús ez nekem…Ez nem volt véletlen…”

Csak néhány idézet a nyomdaképesebbek közül, amiket a verseny után olvastam néhány fórumon. A technika ördöge egyidős az autósporttal, mióta az első versenyautó pályára hajtott már akkor ott ólálkodott és az alkalomra várt. Győzelmektől és bajnoki címektől fosztott meg versenyzőket, sőt, voltak akiknek az életébe került a vele való “találkozás”.

Az olyan összeesküvés elméleteknek, hogy egy csapat szándékosan tesz kárt saját versenyzőjének autójában, csak azért, hogy előnyhöz juttassa annak csapattársát van három gyenge pontja. 

A töretlen bizalom fontossága

Volt szerencsém több alkalommal testközelből látni a WTCR mezőnyét és a csapatokat munka közben. A szerelők elképesztő munkát végeznek azért, hogy versenyzőjük pályára gurulhasson és ott sikeres is legyen. Ők csak akkor “lazítanak”, mikor a versenyző a pályán van, de amint elhagyja azt és visszatér a boxba, folytatódik a munka. Az autó körül mindig van tennivaló, még akkor is, mikor sértetlen és a legjobb köridőkre képes. Hűtik a motorját, kereket cserélnek vagy keréknyomást állítanak, megtisztítják nem csak a szélvédőt, de az autó teljes felületét. A mérnök adatokat tölt le és elemez, az utolsó tizedet is kipréselik a gépből. A versenyző és szerelői bizalma egymás felé töretlen kell, hogy legyen.

A szerelőknek tudniuk kell: versenyzőjük a leintésig küzd a legjobb helyezésért, a versenyzőnek pedig bíznia kell szerelőiben, hogy az utolsó csavart is meghúzzák! Nem kerülhet a gépezetbe a bizalmatlanság legkisebb homokszeme sem, a csapat együtt sír és együtt nevet, ami az autósportban nem csak egy olcsó szlogen, hanem tényleg ez a helyzet. Közös munka a sikerért, pályán kívül és belül egyaránt. Ezek után nehezen tudom elképzelni, hogy bármelyik csapat szándékosan szabotálná versenyzőjét és ezzel Tassi Attila esetében egy győzelemtől fosztaná meg őt. A csapat teljes hétvégi munkája – ami nem kevés – teljesen értelmetlenné válna egy ilyen húzással. Pont a siker kapujában fordulna a csapat a versenyzője ellen?  A bizalom megtörése a versenyző és szerelői között a csapat moráljára lenne végzetes csapás és minden bizonnyal a versenyző távozása lenne a végeredménye.

Nincs jós, és nincs üveggömb

De rendben, legyen, hagyom szárnyalni a fantáziám: győzzön ezúttal a rosszabbik felem. Tételezzük fel, hogy a csapatvezetés úgy dönt: hazai győzelemre van szükség. Ezért az élről induló autójába belepiszkálnak, lemondva ezzel a kettős győzelem lehetőségéről is. A verseny azonban kiszámíthatatlan, különösen egy utcai pályán.

Amennyire én tudom, egyik csapat sem alkalmaz jóst és a csapatvezetőknek sincs üveggömbje, amivel a jövőbe látnak. Az előnybe hozott versenyző is beragadhat a rajtnál, kaphat defektet, hibázhat és csapódhat a falnak, lehet neki is technikai hibája, ütközhet egy riválisával és kilökhetik a pályáról. A kudarc lehetősége vastagon benne van a pakliban, vajon ezekkel a lehetőségekkel egy profi csapatvezetés nem számol? Látom lelki szemeim előtt a csapatfőnököt, aki fogja a fejét ilyen esetben. Az egyik versenyzőjét szabotálta, az előnybe hozott kiesett, így a kettős győzelmet egy kettős kiesésre váltotta. A csapat minden támogatója pont ilyen eredményekre vágyik nem igaz?

Minden eredmény számít

Profi szinten az autósport egy nagyon eredményorientált világ. Minden helyezés, minden pont, minden dobogós helyezés és minden győzelem számít. Itt minden szereplő profi, a versenyző, a szerelő, a mérnök, a csapatvezető is maximalisták, nem érik be mással, csak, hogy a legjobban teljesítsenek! Mindezek ellenére történnek technikai és taktikai hibák, hiszen profizmus ide vagy oda, ők is csak emberek.

Látva testközelből azt az elkötelezettséget, amit megtesznek versenyzőjükért, még mindig elképzelhetetlennek tartom, hogy szándékosan szabotálják azt a csapattagot, akiért egész hétvégén dolgoznak.

A gyanakvás, ami majd minden hasonló eset után felüti a fejét, jól mutatja, hogy milyen bizalmatlan világban élünk. Már ott is rossz szándékot keresünk, ahol nincs is, igaz ez a csapatok munkájára nincs semmiféle befolyással, én beérem annyival, hogy ők hisznek magukban!

 

 

Please follow and like us:
0

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.