Számos autósport témájú oldalt követek és nem csak azért, hogy naprakész legyek, hanem azért is, hogy elolvassam a cikkeket övező reakciókat is. A világ kettéosztottságára aligha van jobb példa, mert amit a pályák mellett tapasztalok, és ami a virtuális világban elém tárul, az szerencsére köszönőviszonyban sincs egymással.
A pályák szélén ritkán hallani versenyzőket és csapatokat gyalázó hangokat, akik áznak-fáznak, vagy ha kell a nyár legforróbb napjain is a strand helyet egy versenyt választanak azért, hogy kedvenceiket lássák: nos bennük még él a tisztelet az autósport iránt. Élményeiket, sztorijaikat megosztják egymás között és ahogy egyre több versenyt lát valaki, egyre több története lesz. Becsülik azt az áldozatos és sok lemondással járó munkát is, amit a csapatok végeznek, mert a pályák mellett mindenki tudja, hogy a jó versenyhez erős riválisokra is szükség van.
A fórumok világában azonban mintha megkoptak volna olyan szavak, mint a sportszerűség, a tisztelet és az egymás véleményének elfogadása is mintha ördögtől való dolog lenne. Nem kevesen órákat töltenek gyűlölködéssel és vadul ütve a klaviatúrát olyan véleményeket formálnak, amiket a pálya mellett, vagy a versenyző szemébe nézve aligha vállalnának fel. Kíváncsi lennék arra, hogy aki szabadjára engedi gyűlöletét, az éppen cseperedő gyermekének megmutatná-e 15-20 év múlva ezeket a sorokat? A mondás igaz: “A stílus maga az ember!” .
Szerencsére akadnak még sportszerű emberek a virtuális világban. Amikor az ő soraikat olvasom, felvetődik bennem, hogy ők azok, akik versenyekre is járnak és átérezték már párszor azt a hangulatot, ami kizárólag a pályák szélén érhető tetten.
Én sem kedvelek minden versenyzőt, azonban azt a munkát, amit szívvel-lélekkel elvégez azért, hogy szenvedélyének hódolhasson, becsülöm. Üljön gokartban, legyen drifter, rally versenyző, túraautós vagy a Forma-1-ben szereplő világsztár, ők mind egy szálig sajátos utat jártak be álmaik megvalósításáért. Elég néhány önéletrajz elolvasására időt szánni és belátva a kulisszák mögé megtudjuk: mennyi harcot vívtak meg, hogy elérjenek a csúcsra. Ha másért nem, csupán ebből az okból övezze hát őket tisztelet a gyűlölet helyett és mielőtt hozzászólunk egy cikkhez, nem árt észben tartani azt sem, hogy nem csak a tetteinkért hanem a szavainkért is felelősek vagyunk. Ha már felnőttünk, a virtuális világban is viselkedjünk gondolkodó emberhez méltóan.