“Igazán jó érezni a magyar szurkolók motorsport megszállottságát…” – interjú René Rast-tal

Újoncként megnyerni a világ egyik legnívósabb autós bajnokságát nem mindennapi teljesítmény. Az Audi a DTM-ben bizalmat szavazott René Rastnak, aki ezt egy bajnoki címmel köszönte meg a neves gyártónak tavaly. A bajnok számos elfoglaltsága mellett szánt időt arra is, hogy feleljen kérdéseinkre.

Múlt hétvégén Watkins Glen-ben versenyeztél a 6 órás versenyen, de korábban is részt vettél már endurance versenyeken. Milyen volt a verseny, hogy érezted magad a pályán és az autóban?

Első alkalommal voltam Watkins Glen-ben, jó pálya, nagyon gyors pálya, sok gyors kanyarral. Összességében élveztem a versenyt, habár nem végeztem túl jó helyen.

Tekintsünk vissza az elmúlt szezonra, amikor megnyerted a bajnokságot. Év elején merted volna gondolni, hogy bajnok leszel?

Nem, nem igazán…tavaly, különösen év elején az elsődleges célom a tanulás volt és, hogy hozzászokjak a körülményekhez. Aztán volt pár jó hétvégénk és egyszer csak én vezettem a bajnokságot és minden simán ment. Ennek ellenére nem gondolsz arra a szezon elején, különösen az első évedben, hogy bajnok leszel. Tanulni akartam és reménykedtem benne, hogy nem én végzek az utolsó helyen. Igen, ez egy rendkívüli eredmény az elmúlt évből!

Mekkora terhet jelent címvédőként versenyezni az idei szezonban, keményebben lépnek fel veled szemben az ellenfelek?

Nem, semmi ilyesmi (nevet), olyan, mint tavaly volt. Senki sem viselkedik máshogy velem csak azért, mert bajnok vagyok. A munka, a folyamatok ugyanazok és a pályán is ugyanúgy bánnak velem, mint tavaly. Tényleg nem változott semmi. Csak a szokásos csatákat vívod a pályán, ugye? Igen, így van.

Idén új szabályok léptek életbe. Szerinted mely területeken kell fejlődnie az Audi-nak?

Jó kérdés…ha tudnánk, már gyorsabbak lennénk. Voltak már jobb és rosszabb versenyeink is idén, de egyelőre nem igazán vagyunk versenyképesek a többi gyártóhoz képest. Nem elég jó a sebességünk az egyenesekben, amit sok minden okozhat, ezen még mindig dolgozunk, ahogy a beállításokon is, de természetesen nem egyszerű a felzárkózás.

Mi a véleményed az új Class 1 szabályokról?

Nagyon érdekes…úgy értem, mindenki az új szabályokról beszél, amik megalapoznak egy új bajnokságot. Fontos lehet a jövőre nézve, ezért én is örülök neki. Nagyon ígéretesnek tűnnek a tervek, nagyszerű lehet a következő 3-4-5 évre előre tekintve is. Igen, reméljük, hogy így lesz.

Augusztusban az első éjszakai versenyt rendezik a DTM történetében Misano-ban. Mi a véleményed erről az újításról?

Igazán érdekes lesz, a DTM-ben még soha senki nem versenyzett éjszaka, sötétben. Új kihívás lesz, bár az időmérő edzésre már hozzászokunk ezekhez a körülményekhez. Igaz, a versenyzőknek, akik részt vettek már 24 órás versenyeken, nem lesz akkora újdonság, de a DTM-ben ez a körülmény akkor is más lesz, hozhat néhány érdekes versenyt és remélhetőleg látunk néhány látványos éjszakai csatát a pályán.

Mi a legnehezebb dolog, amivel verseny során meg kell küzdened?

A legnehezebb a gumikkal való megfelelő bánásmód, mert az abroncsok rengeteget változnak verseny közben. Vigyázni kell rájuk, óvatosnak lenni és nem túl keményen nyomni; versenyzőként a leginkább a gumik állapotát tudod befolyásolni. Ha túl erőteljesen használod őket, egy kicsit vissza kell venned és reménykedni, hogy helyreáll az állapotuk, így aztán ezzel a tényezővel tudunk leginkább “játszani” verseny közben.

Kivel, hol és mikor vívtad a legnagyobb csatádat?

Oh…jó kérdés, gondolkodnom kell… Sok csatám volt már a versenyek során, de persze mindig más emberekkel. Így aztán minden verseny más ebből a szempontból is. Kiemelném a szezonzárót Hockenheim-ben, az nagyon jó volt, sok kiváló csatával az utolsó versenyeken, ahol aztán végül én lettem a bajnok. Ez az a verseny, amire még mindig nagyon jól emlékszem.

A Hungaroringen kaotikussá vált a vasárnapi futam. Hogy élted ezt meg az autóban?

Egy kicsit elkezdett esni az eső, majd egy idő után már túl sok víz lett a pályán, így aztán a csapattal úgy döntöttünk (és a pályán velem együtt többen), hogy bejövünk kereket cserélni. A boxutcában rengeteg víz volt, különösen azon a részen, ahol meg kell állnunk a garázs előtt. A mérnököm figyelmeztetett, hogy lassítsak le, mert nagyon csúszós a felület és Lucas is megcsúszott, sőt ütközött már, nem tudott időben megállni. Megpróbáltam szinte állóra lassítani az autót, közben láttam, hogy Edo is ütközött a boxban és még páran; megpróbáltam úgy megállni, hogy lehetőleg ne üssem el a szerelőket, mert nagyon, nagyon csúszós volt a talaj.

Végezetül: a Hungaroringnek legendásan jó a hangulata. Mennyire érezted ezt, mikor utoljára nálunk jártál?

Ott voltam a Nagy Futamon május 1-jén Budapesten, a belvárosban, ami nagyszerű rendezvény volt. Sok szurkoló jött el, fergeteges hangulatot teremtettek, ahogy a versenyhétvégén is: rengeteg kedves rajongó vett minket körül a pályán. Igazán jó érezni a magyar szurkolók motorsport megszállottságát, akik különleges hangulatot teremtenek a pályára. Mindig szívesen jövök vissza Magyarországra. Jó ezt hallani!

(Fotók: Szalai Zsolt)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük