A visszaszámlálás megkezdődött: alig egy héten belül Alessandro Zanardi számára megkezdődik a kaland a DTM-ben. A BMW gyári versenyzője vendégszereplőként fog részt venni a sorozat misano-i versenyhétvégéjén, mely első versenye lesz a szériában, és első alkalommal fog lábprotézise nélkül autóba ülni. Zanardi DTM-mel kapcsolatos álmairól, első benyomásairól a BMW M4 DTM-ről és elvárásairól mesélt.
Alessandro, egyre közelebb a misano-i versenyhétvége. Izgatott vagy már?
Az izgalom egyre fokozódik bennem, de a versenyek még pár nappal odébb vannak. Szerintem az izgalom akkor fog igazán a tetőfokára hágni, ha Misano-ba érek, látom a többi autót, érzem a szagokat, hallom a zajokat.
Sokféle versenyautót vezettél már – a baleseted előtt és azóta is. Mennyire volt álom számodra, hogy egyszer egy DTM autót is vezethess?
Igen, karrierem során volt szerencsém igazán gyönyörű autókat vezetni, különösen amikor az Egyesült Államokban voltam. Szerintem az együléses autók a legjobbak a motorsportok történetében. Az 1000 lóerős teljesítmény, az egyensúly a kanyarodási paraméterek és a gyorsulás között, ill. az elérhető végsebesség…egyszerűen fantasztikus. Ugyanakkor mindig úgy tekintettem a DTM-re, mint amit egyszer ki kell próbálnom. Felkeltette az érdeklődésemet, hiszen ezek a versenyautók nagyon szexik és hihetetlen teljesítménnyel bírnak. Most végre megkaptam ezt a lehetőséget, nagyon boldog és hálás vagyok a BMW-nek, hogy mindezt lehetővé tette számomra.
Sikeres tesztet zártál Vallelunga-ban. Milyen benyomásokat szereztél a BMW M4 DTM volánja mögött?
Ez egy vérbeli versenyautó. Karbonból készül, minden a teljesítménynek van alárendelve. A felfüggesztések, a fékek, a motor…mind versenyzésre tervezve. A sebességváltó hihetetlenül gyors, a Formula 1-ben is megállná a helyét. Minden teljesen nyersen azt szolgálja, hogy a versenyen a lehető legjobb eredményt lehessen vele elérni. És az autó tényleg így is viselkedik. Hihetetlen a kanyarsebessége, ugyanakkor a lassulás is meggyőző: szinte egyetlen szempillantás alatt lehet bemenni 300 km/h-ról egy kettes sebességfokozatban vehető kanyarba, majd onnan ugyanolyan sebesen kigyorsítani. A BMW M4 DTM egy igazán lenyűgöző versenygép.
A karoddal kb. 60-65 kilogrammnyi erőt kell kifejtened erős fékezésnél a kézzel működtetett fékkarral. Ez nem jelent problémát számodra?
Igen, meglehetősen nagy erőt kell kifejtenem, de a karom elég erős hozzá, hogy ezt körről körre megtegyem. A lassulási erők is segítenek, ezáltal a testsúlyommal ránehezedem a fékkarra, így aztán sokkal nehezebb a boxban fékezni, mint a pályán versenykörülmények között. A fizikai kondícióm – hogy az elmúlt néhány évben kézzel kerékpároztam – kifejezetten segít ebben.
Milyen elvárásokkal érkezel Misano-ba?
Elég jól tudom, hogy mire számítsak. Tudom, hogy a DTM rendelkezik napjainkban a motorsportok között a leginkább versenyképes mezőnnyel, ez nem kétséges. Ebben a szériában igen magas a versenyzők színvonala, mindenki nagyon jó, nincsenek köztük amatőrök, vagy olyanok, akik ne tudnának a határon autózni. Az autók teljesítménye nagyon közel van egymáshoz, ezért gyakran látjuk a teljes mezőnyt egy másodpercen belül autózni egymáshoz képest. Mindezek arra a következtetésre juttatnak egy ilyen idős fickót, mint én, a tapasztalatom hiányával, a személyes problémáimmal és az életkorommal együtt, hogy nagyon, nagyon kemény lesz számomra igazán jó eredményt elérni. Mindent el fogok követni, hogy a lehető legtöbbet hozzam ki a hétvégéből és biztos, hogy egy igazán élvezetes élményben lesz részem. Azonban a legfontosabb dolog, hogy úgy távozzak Misano-ból: egyrészt tudva, hogy megtettem minden tőlem telhetőt a legjobb eredmény érdekében, másrészt azt is tudva, hogy mindazt megcselekedtem, amire a BMW Motorsport családbeli barátaim szerint is képes vagyok.