A tavalyi Peugeot Kupa győztes Czékmány Norbert és Farnadi Ágnes új autóval vágtak neki a szezonnak: egy Citroën C3 Rally 2-vel versenyeznek az ORB mezőnyben. A párossal a Mecsek Rallye után beszélgettünk múltról, jelenről, tervekről.
Hogyan jött a versenyzés az életedbe, mikor kezdtél el versenyezni és miért pont a rallyzás fogott meg? Annak idején mi is láttunk szépen fordulni Ladával is az orfűi gáton, rally sprint versenyen.
A motorozás iránti érdeklődés volt meg hamarabb, még gyerekkoromban. Aztán szépen lassan jött az autók iránti szerelem, az első amatőr versenyautók és kis kihagyás után a rallycross, majd a rally. Az orfűi verseny maradandó élmény volt, akkor már két éve versenyeztünk a Ladával, és ott szereztünk Gr. A bajnoki címet. Meghatározó élmény számomra, és a Mecsek iránti szeretetet is bevéste örökre.
Mesélnél kérlek egy kicsit az eddigi sikereidről és a navigátorokról, akikkel együtt versenyeztél?
Minden versenyt sikerként élek meg, ahol rajthoz állhatok. 2017-ben autóztam először MARB futamon, azóta pedig minden évben sikerült egy kicsit előre lépni. Fura is belegondolni, milyen gyorsan pörögtek ezek az évek, és mennyi minden történt. Előbb Kovács Zolival, később Takács Gáborral mentem hosszabb időszakon keresztül. Zolihoz az A-s Lada élményei kapcsolódnak, Takihoz pedig a Peugeot-os korszak. Sok szép sikert élhettem meg, ami nekem nagyon sokat jelent. Ezekből legfontosabb mérföldkövek számomra a 2023-as ORB2-es bajnoki cím és a tavalyi Peugeot Kupa győzelem. Aztán jött az idei év.
Hogy kerültetek egy csapatba Ágival, milyen a közös munka és mennyit tudtatok fejlődni a verseny alatt? Hogy fogadták a nézők az új csapat színeiben?
Már tavaly elindult a közös utunk, amelyhez az is kellett, hogy Hoffer Zsolti csapatvezetőmmé váljon és ezzel segítse a versenyzésemet. Mivel mertünk nagyon álmodni és bízni abban, hogy sikerülhet idén az előrelépés, ezért Ági érkezése is ehhez köthető valamilyen szinten. Rengeteg „gyors-autós” tapasztalata van, amit igyekszem a lehető legjobban használni, beépíteni. Örülök, hogy vállalta ezt a szerepet, miután sokadjára mondta azt korábban, hogy nem szeretne már aktívan versenyezni. Valamiért mégis csak sikerült visszacsábítani. 🙂
Honnan jött a döntés és a lehetőség, hogy idén már Rally 2-es autóval vágtok neki a szezonnak? Milyen érzéseitek vannak eddig a Citroënnel kapcsolatban?
A döntés, hogy biztosan szeretnénk ezt megpróbálni, már tavaly év végén megszületett. A büdzsén rengeteget kell dolgoznunk folyamatosan, hogy a szezont teljesíteni tudjuk, de hiszünk magunkban. A Peugeot Kupa megnyerésével tavaly hozzájutottunk egy lehetőséghez, mely fontos szerepet játszott a abban, hogy a Citroën mellett döntöttünk. Egyébként is ízig-vérig versenyautónak tartom, és a rengeteg VB-s tapasztalattal felvértezett francia csapat pontosan tudja, hogyan lehet igazán gyors autókat építeni. A HRT Racing is ennek fényében döntött a márka mellett, akik bázisa ráadásul egri csapatként még nagyon közel is van hozzám. Sikerült év elején megállapodnunk, és eddig nagyon jók a tapasztalataink az autóról, a csapatról, a közös munkáról. Felemelő egy ilyen folyamat részesének lenni.
A tavalyi év sikerei után milyen elvárásokat támasztottatok magatokkal szemben az év elején?
Tapasztalatszerzés és stabil gyorsulás, tempó építés, közösen fejlődni a csapattal együtt. Nem számítottam rá egyébként, hogy ennyire nehéz lesz. Elképesztő, amit ez az autó tud, és ennek kiaknázásához időre van szükség – ezt pedig el kell fogadnom. Főleg, ha ezt nem folyamatos túlfeszítés és kiesések árán szeretnénk elérni. És hát, apró hibák is járhatnak jelentős problémával – ezt láttuk Diósgyőrben. Előtérbe kell helyezni a kilométerek gyűjtését és ezzel építeni magunkat, hogy jövőre már egy szinttel magasabban küzdhessünk pozíciókért. Ezek a saját magunkkal szemben támasztott elvárások idénre.
Milyen érzelmekkel érkeztetek a Mecsekbe?
Teli várakozásokkal első sorban. Az egész környéket imádom, úgy a közönséget, mint a pályákat, vagy magát Pécset. Rengeteg jó élményem kötődik már oda, hiszen első ORB2-es abszolút győzelmünket is itt ünnepelhettük. A hazai versenyek mögött rögtön ott van a Mecsek a képzeletbeli dobogómon.
Hogy sikerült a versenyt megelőző hivatalos teszt?
Bemelegítésnek kiválóan, mindig jó úgy autóba ülni a verseny reggelén, hogy friss a vezetés élménye. A tesztpálya minősége és vonalvezetése viszont nem igazán volt összhangban a verseny szakaszaival, amit nincs mese, meg kell tanulni beleszámolni, amikor az ember még valamit finomhangolni próbál az autón. A HRT-s fiúk segítették ezt a folyamatot mindenben, viszont nekem még gyakorlatot kell ebben szereznem, ami az autó beállításait illeti. A hajtáslánc nagyon megváltoztatja az eddig bevált képleteket a fejemben, most azon vagyok, hogy mindent átformáljak agyban erre az autóra. Jó kis kihívás, de meg kell tudni ugrani, ha gyorsulni szeretnék!
Hogy éltétek meg verseny megnyitóját és a cél dobogót a rengeteg emberrel a Széchenyi téren?
Imádtam, mint mindig – ennél már csak a Dobó téren lenne jobb, Egerben. 🙂 Viccet félretéve, ez a két hely az, ahol mindig ugyanaz a hangulat fogad, amit igazán szeretünk. A szellős időtervet is szerettük a ceremóniákon, lehetett végre kicsit közvetlenül is beszélgetni a kilátogató szurkolókkal.
Melyik volt a kedvenc gyorsaságitok, milyennek ítéltétek meg a pályákat? Mi volt a kedvenc pillanatod a verseny során?
Pécsváradon értük el a legjobb részeredményeinket, így azt emelném ki. A Szentkút számomra már túl steril szakasz volt, nem igazán éreztem ralis élménynek, azt elcseréltem volna egy jó Hetvehelyre. A kedvenc pillanatom talán az volt, amikor célba érve a kis csapatommal közösen ünnepelhettük az első Rally2-es autóval teljesített versenyünket. Két éve ugyanott állva még nem biztos, hogy elhittük volna, mit tartogat számunkra a sors. Szenzációs. 🙂
Fizikálisan és mentálisan mennyit vesz ki egy versenyzőből a Mecsek Rallye?
Az évszaknak és az időjárásnak köszönhetően többet, mint egy átlagos verseny. Erre tudatosan készülünk a futamok között, mivel a legfontosabb, hogy a fókuszod ne vesszen el akkor sem, ha éppen nem ideálisak a körülmények. Minden versenynek megvannak a sajátosságai, az utóbbi években a Mecseké elsősorban az extra meleg nyári idő. Az erre történő felkészülés is egyfajta kihívás, pont ez teszi még összetettebbé ezt a nagyszerű sportot. Akkor érzed ezt igazán, mikor a verseny után, a hazaúton kiszalad belőled minden feszültség, izgalom és adrenalin, aztán az ülésbe olvadva csak bámulsz magad elé, hogy ez micsoda hétvége volt! Egyik legjobb érzés a világon. 🙂
Az elért eredményt a verseny előtt látatlanban aláírtad volna?
Nem. Inkább megküzdöttem volna érte, mert ez az eredmény valahol a magamtól elvárt minimum környékén van. Nehezen fogadom el, hogy milyen magasan van ez a lépcsőfok, amire most felmászni igyekszünk. Ezt az élmezőny tempójára értem – ezúton is gratulálok nekik! Tényleg, komoly, érzem a különbségekből. De eddig valahogy mindig úgy volt az életben, hogy hasonló helyzetekben inkább olaj volt a tűzre az, ha nem adta magát könnyen a kitűzött cél. Most sincsen ez másképp.
Versenyzői szempontból milyen volt a verseny szervezettsége?
Az itiner átvételekor csúsztunk egy minimálisat, ha jól tudom, a betárazott papírmennyiség bizonyult kevésnek. 🙂 Onnantól viszont flottul ment minden, idén sem lehet panaszunk.
Kicsit a jövőbe tekintve: mi a cél a Győr Rally-n?
A most elért eredményt szeretném minimumként kitűzni. Bízom benne, hogy az itt begyűjtött tapasztalatok ha ülepednek kicsit, és sikerül közösen is kiértékelni – amit természetesen rögtön a versenyt követően el is kezdtünk – akkor magabiztos gyorsulás várhat ránk. Lépésről lépésre kell leépíteni a különbségeket úgy, hogy közben igyekszünk a hibákat elkerülni. Szóval, céldobogó és top 5, ha konkrétabban kell fogalmazzak.
Végül pedig, elárulnátok, hogy van-e valamilyen “rituálétok” egy-egy gyors vagy egy-egy rajt előtt?
A verseny alatt inkább rutinok vannak, amit már a pályabejárás szakaszában előkészítünk: hol állunk meg, hány percre megyünk, mennyit melegítünk, guminyomás állítás és így tovább. Rituáléból kicsit kevesebb, de Ági például minden reggel körbesimogatja az autót a Parc Fermében. Fontos, hogy amíg ez meg nem történik, addig én hozzá sem nyúlhatok a géphez, nem, hogy beindítsam. 🙂 Eddig működött a szeánsz, szóval ezt egyelőre biztosan megtartjuk.
Ezúton is szeretném megköszönni minden partnerünknek a segítséget és az együttműködést! HRT Spedition, Castrolmintabolt.hu, Pirelli, Pizza Home, HRT Racing, Hoffer Motorsport Management.
(Markó Csilla, Pintér György – Pintiracing.hu)