A sportszerűség őrei

A Rally 2 mezőnye magyarosan fogalmazva kiborította a bilit, feltárták a honi rally problémáit, amikről eddig is sok szó esett a közösségi média fórumain. Most, hogy egy példamutató összefogás jött létre, a Rally 2-ben indulók a rally társadalom jelentős részének tiszteletét vívták ki, akik ha kell, feláldoznak egy versenyt a változásért, amire igen nagy szükség van!

A sportszövetségeknek számos feladata van, az MNASZ facebook oldalán így írja le legfontosabb feladatait:

 “Az MNASZ az autó és gokart sportágak sportszövetségeként a hazai és nemzetközi sportfeladatok ellátására létrehozott, a sportágakban mûködõ sportszervezetek, sportegyesületek, gazdasági társaságok, illetõleg ezeken keresztül az autó és/vagy gokart sportágban sport és egyéb tevékenységet folytató sportolók, közremûködõk tevékenységét összehangoló, irányító, munkájukat segítõ és támogató, önkormányzati elv alapján működõ érdekképviseleti tevékenységet is kifejtõ társadalmi szervezet. Az MNASZ a Fővárosi Bíróságon a társadalmi szervezetek között van nyilvántartva.
Az MNASZ hatáskörébe tartozó kérdésekben hozott határozatok a hazai autósport területén kötelezõ érvényûek.”

 

A sportszövetségekre úgy tekintek, mint a sportágak őreire, akik a választott sportág tisztasága felett őrködnek, akikre a sportszerűtlenség legkisebb árnyéka sem vetül. Bármely sportágra is tekintünk, bármely szövetség működését és feladatait vesszük górcső alá, a sportszerűség megőrzésének az egyik, ha nem a legfontosabb feladatának kell lennie.

A Rally 2 versenyzők feltárnak néhány sportszerűtlenséget, amikről a fórumokon több esetben olvashattunk már. A rally társadalom széles körében ismertek voltak ezek a problémák, nehezen hihető az, hogy ezekkel a problémákkal a jelen sportvezetés nem szembesült.

A szervizterületek közötti jelentős különbségek vajon sportszerűek-e?

A különböző kategóriákban induló versenyzők miért nem kapják meg ugyanazt a bánásmódot, elhelyezést? 

“A szervizterületek minősége kritikán aluli. Sokszor előfordul, hogy a burkolat minősége nem kielégítő (sáros, buckás, süppedős nem szilárd talaj) ez kényelmetlen és veszélyes körülményeket teremt a
versenyautók szervizelésére a versenyek alatt. Ezt tovább rontja, hogy sokszor a rendelkezésre álló szűk helyen az átmenő közlekedés veszélyezteti a szerviztevékenységet. Továbbá a szervizterületek organizációja nem történik meg időben, vagy teljesen elmarad, így a csapatok nem tudják, hogy ki és
hol dolgozhat. Mosdók és mellékhelyiségek hiányában a csapatok méltatlan elbánásban részesülnek.”  
 
Sportszerűnek közel sem nevezhető az a megoldás sem, hogy a versenytávok a nevezési zárlat után (szabályellenes módon) csökkenek.

“A rallyversenyek általános szabályai a versenykilométerekről úgy szólnak, hogy a versenykiírás alapján vett versenytáv a nevezési díj megfizetésével kötelezően megtartandó […] Miért fordulhat az elő, hogy a versenytáv megváltozik – lényegesen csökken – a nevezési zárlat után?” 
 
 
Sportszerűnek az sem nevezhető, ha a versenyrendezők között a versenyrendezésre vonatkozó szabályokat rugalmasan értelmezzük. A kettős mérce az élet más területein is elfogadhatatlan, a sport világában különösképpen az.
 
Biztosan sokan emlékeznek az MNASZ elnökének azon posztjára (azóta törölte), amelyben tavaly egy sajtótájékoztató kapcsán méltatlankodott. Később kiderült, hogy a sajtótájékoztatót nem a verseny rendező, hanem egy helyi média szervezte. A nem megfelelő helyen megtartott sajtótájékoztató ugyan kiverte a  biztosítékot, a Boldogkő Rally szervizparkjában tapasztalható áldatlan állapotokra az Elnök Úr már nem volt ennyire érzékeny!
 
“Mikor és milyen retorzió éri a mindenkori rendezőt a hiányosságok és a versenyszabályzat rendelkezéseinek be nem tartása miatt?” – teszik fel a kérdést a Rally 2-esek nyílt levelükben 
 
 
Sportszerűnek nevezhető-e az, hogy a számos szakágat felölelő szövetségben kizárólag a rally sajtóra vetnek ki média akkreditációs díjat?
 
Más szakágak vezetői, igaz a médiaszabályozás értelmében megtehetnék, mégsem vezették be a média akkreditációs díjat. A kettős mérce nyilvánvalóan megvalósul, mitől más fotós/videós az, aki egy gokart versenyen dolgozik, és mitől más az, aki a Mecsek Rally-n?
 
Az említett néhány példából is kitűnik, hogy a rally sportág őreinek éles kardja kicsorbult az évek során és bizony vesztésre állunk a sportszerűtlenség elleni harcban.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük