A mai napon nem csak a versenyzők siettek, hanem mi is, mivel két szakaszt is megjártunk. Az Újhuta-Bózsva szakaszon kezdtük a napot és a Mád-Disznókő gyorson fejeztük be. Egyik sem okozott csalódást, a verseny látványában és hangulatában nyújtja mindazt, amit ma egy nemzetközi versenytől elvárunk.
Az első szakasz első drámájára nem kellett sokat várni, Vincze Feri turbója éppen előttünk adta meg magát; a bajnok arcán látható volt a csalódottság.
Miután tervben volt, hogy szakaszt váltunk, így az első gyorsaságiból az élmezőnyt láttuk csak, de látványos jelenetekben így sem szenvedtünk hiányt, amit néhány képpel meg is mutatunk nektek.
A pálya mellett az óránkat néztük a leggyakrabban, hiszen időbe telt átjutni Mádra. Távozásunk alkalmával sem feledkeztünk meg a legfontosabbról és néhány képet készítettünk a rajtra várakozók igen hosszú sorában is.
Mádon már a teljes mezőnyt láttuk, az ERC élmenői itt is külön ligában autóztak. A magyarok közül Herczig Norbiék tartják magukat a legjobban, e sorok írásakor az előkelő negyedik helyen állnak az első nap után.
A tavalyi versenyhez hasonlóan idén is a gyakori defektek okoznak problémákat és ezek a hibák jelentősen befolyásolják a verseny eredményét.
Akadtak olyan párosok is, akik “örömmel” kaptak volna inkább defektet, mert sokkal komolyabban sérült autóval érkeztek objektívjeink elé.
Rally versenyző sportemberhez méltóan nem adták fel a küzdelmet és amíg az autók mozgásképesek voltak, a célig hajtották őket.
