Egy verseny hiányérzet nélkül

Idén a vírushelyzet ellenére is zajlott az élet a hazai rally-ban, de a legnagyobb várakozás kétségtelenül a Rally Hungary-t előzte meg a versenyek sorában. Ahogy egyre több információhoz jutottunk a versenyről és megnéztük a nevezési listákat is, egyre jobban vártunk, hogy nekiinduljunk a nagy kalandnak.

Szállásunk már jó ideje le volt foglalva és ha Sárospatakon jártok, nyugodtan válasszátok a Hotel Furmintot, mi is maximálisan elégedettek voltunk a hellyel.

Az utat még térképen végignézni is hosszú, hát még végigutazni a 447 kilométert. Elsőként letudtuk a kötelező formaságokat, átvettük a médiás munkához szükséges dolgokat, aláírtunk néhány nyomtatványt és már alig vártuk, hogy letehessük a kocsit a hotel parkolójában. A hétvégi rohanás előtt hagytunk magunknak egy kis pihenőt is, hiszem már csütörtök délután elfoglaltuk a szállásunk.

Péntek – Szuper speciális a legjavából.

Péntek délután újra úton voltunk, és a RabócsiRing felé vettük az irányt. Itt már találkoztunk fotós ismerősökkel is, úgy tűnt, aki él és mozog a hazai rally sajtóban, azok közül mindenki itt van. A nézők szépen körbeállták a pályát, a pandémia miatt a többségen volt maszk, a szpíkerek többször is megköszönték a szabályok betartását.

A hangulat fantasztikus volt és a látványra sem lehetett panasz, a pálya kiváló fényekkel, vízfallal és egy ugratóval volt színezve. A hazai rallycross nagyjai is bemutatóztak és Kiss Norbi kétszeres kamion Európa Bajnok is meghajtotta a gépóriását.

A bemutatók után már a hétvége főszereplői következtek és a rally versenyzők tapostak a gázba a kissé hűvös őszi estében. A szpíkerek folyamatosan nyomták az infókat a pályán lévőkről, és a DJ is csak két futam között tolta fel a hangerőt a keverőpultján. Amint azonban elrajtoltak a párosok a zene elnémult, és átadta a helyét a motorhangoknak.

A pörgős programban azonban jutott arra egy perc, hogy a tömeg megemlékezzen az idén tragikus versenybalesetben elhunyt Tóth Zsoltról. A pálya némaságba borult, a zene elhallgatott, a motorok leálltak, majd a megemlékezés zárásaként mindenki tapsolni kezdett, így adva meg a tisztelet a kiváló sportember emlékének!

A rendezők kihozták magukból a maximumot, és egy olyan szuper speciálist hoztak össze, amit jó ideig emlegetni fogunk még.

Szombat – Újhuta-Bózsva majd Mád-Disznókő

Két fotós kolléga csatlakozott hozzánk a verseny szombati napján, amin két szakaszt is megjártunk. A szakaszról-szakaszra rohanáshoz már mindannyian hozzászoktunk, így a pálya mellett az óránkat nézzük a leggyakrabban. Az Újhuta-Bózsva szakasz rajtja csúszott, ami bosszantotta kis csapatunkat, hiszen minél több a késés, annál kevesebb versenyzőt tudunk itt megnézni.

A gyorsaságival elkezdődött a Rally Hungary és az erdő csendjét az ERC mezőny R5 verdáinak hangjai vették át! Más-más tempóban kezdtek, akadtak, akik óvatosan, míg mások tempósabbra vették a szakasz elejét. Vincze Feriék turbója előttünk adta meg magát, a nézők mindezt csalódottan vették tudomásul.

A szakaszból a csúszás miatt kevesebbet láttunk, mint amennyit szerettünk volna, így elindultunk Mádra.

A Mád-Disznókő szakaszon további ismerősökkel találkoztunk, a rally család sajtósai ismét összegyűltek. A verseny egyik leglátványosabb szakasza vonzotta a tömeget, utoljára ennyi embert itthon 2011-ben láttam az akkori IRC-n Pécsett. A tempó láthatóan nőtt, és a versenyt tavaly is befolyásoló defektek sora is megkezdődött. Akadtak olyan párosok is, akik komolyabb technikai hibával küzdöttek, de nem adták fel, mentek, amíg az autójuk bírta.

Remek napot zártunk és a nagy rohanásban eléggé megéheztünk. Ha Sárospatakon jártok, ki ne hagyjátok a Ristorante Collegno-t. A hotel személyzete hívta fel figyelmünket e remek étteremre és nem csalódtunk. Udvarias és gyors kiszolgálás, remek ételek óriási adagokban, így nem csoda, hogy négy vacsoránkból hármat itt fogyasztottunk el.

Vasárnap – Telkibánya-Rakodó majd Erdőbénye-Aranyospuszta

A hétvégi rohanás folytatódott és persze a verseny eredményét is nyomon követtük. Nagyon szorítottunk azért, hogy Herczig Norbiék meg tudják őrizni a 3. helyet, amitől végül egy defekt fosztotta meg őket.

Mindkét szakaszt élveztük, a kilátogató nézősereget öröm volt nézni. Az ország szinte minden pontjáról érkeztek a rally szerelmesei, nagyot lökve a környékbeli vendégéjszakák számán a közeli szállásokon. A versenyen induló sztárok, mint Andreas Mikkelsen, Oliver Solberg, vagy Alexey Lukyanuk tempóját élmény volt nézni.

Hogy ne maradjunk magyar siker nélkül, arról az ifj. Érdi Tibor – Csökő Zoltán páros gondoskodott, akik magabiztosan nyerték meg az ERC2 kategóriát.

Hiányérzet nélkül!

A verseny végén két órát autóztunk idegen utakon sötétben és ködben, annyira hiányzott ez nekünk a három napos rohanás végén mint versenyzőknek a defekt. Nem csak mi, hanem a mezőny is Nyíregyháza felé vette az irányt, és azért volt annak valami feelingje, mikor a városi forgalomban Olivier Solberg állt mögöttünk a piros lámpánál. De a sors ezt is felül tudta múlni! Néhány perccel később mellénk ért egy másik páros is szintén R5-tel, piros lámpa, egymás mellett első sorban (ideje versenyre kelni), majd a zöld jelzés után megállapítottuk: autónk szánalmasan gyorsul és nagyon jót nevettünk a jeleneten!

A verseny fantasztikus volt, nem marad bennünk hiányérzet, amit ma egy nemzetközi versenytől elvárhatunk, azt a Rally Hungary nem mellékesen egy világjárvány közepén is hozta. Reméljük jövőre már maszkmentes versenyre  térhetünk vissza, mert az egy pillanatig sem kérdéses hogy ha lesz verseny, újra ott leszünk! 

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük