Beszámoló a Végső Összecsapásról

Ebben az évben is egy verseny kivételével végigkövettük a drift bajnokságot. A hegyi versenyre nem jutottunk el, azonban a Tökölön és a Taszáron rendezett versenyeket nem hagytuk ki. A bajnokság záróversenye ezúttal is a Végső Összecsapás volt, amire persze mi is kíváncsiak voltunk.

Az autópályán már érezhető volt az a viharos szél, amit már jó előre jeleztek, így azt találgattuk: ha már odafelé így fúj, milyen lehet a pályán? Tökölön egy átlagos napon is fúj a szél, igen ritka a szélcsendes verseny. Az autóból kiszállva végig is futott rajtunk a hideg, gyorsan magunkra is kaptuk minden meleg holmink. A depóba érve sajnos ismét csak azt tapasztaltuk amit az egész szezon során, hogy a mezőny alaposan megfogyatkozott. Minden csapat kényelmesen elfért egymás mellett, a pár éve még zsúfolt depó mára már csak szép emlék. A csapatok sátrai is bánták az orkán erejű szelet, így aki időben észbe kapott, le is bontotta gyorsan, akadt azonban, aki nem úszta meg anyagi kár nélkül. A depó bejárása után a pályára mentünk, ami már az előzetesen kiadott pályarajzon is ígéretesen nézett ki, a maga valójában pedig fantasztikus volt. Az érintési pontok a külső és belső íveken alaposan feladták a leckét a versenyzőknek, és a pálya közepén még a körforgalomban csapatást is kipróbálhatták, immár legálisan! Külön váltunk fotós barátommal, épp csak elővettem a kamerát, és néhány rajt felvétele után a pálya egy kanyarjára fókuszáltam, mikor Kálózi Péter bontotta le a gumifalat.

Az autó maga alá gyűrt néhány gumit, így a mentés a szokásosnál több időt vett igénybe. A pálya helyreállítása után folytatódott az edzés, ami délig tartott és a legtöbb akciót az első kanyarban láthattam. Rövid szünet után a SemiPro és Pro kvalifikációja következett. A SemiPro kvalija a látványos, sok pontot érő autózások mellett hozott néhány nullás kört is, és az első kanyar gumifala már-már mágnesként vonzotta magához a vasakat. A megindítási sebesség 90 és 115 km/h között mozgott, így a legkisebb hiba is gyorsan megbosszulta magát.

A Pro mezőnyben már kevesebb volt a hiba, a kvalin szerzett minden pont aranyat ért, nem nagyon lehetett a riválisok nullás köreire számítani. A kvali után a tsuiso edzés következett, két órán át készültek a versenyzők az éles csatákra. A szél a nap előrehaladtával gyengülni kezdett, így a pályán maradó füst tovább nehezítette a versenyzők életét. Néhány csepp eső is esett, de érdemben nem befolyásolta a történéseket. Az ég folyamatosan borult maradt, hála az országon átrobogó hidegfrontnak. A tsuiso edzés után elérkezett a végső összecsapás ideje a SemiPro mezőnyének. Az első kanyar továbbra is kihívást jelentett, így néhányan ismét eltrafálták az ott található gumifalat.

A szűkös mezőny nagy hátránya ismét megmutatkozott, a verseny nagyon gyorsan lezajlott, a pontozóbírók is két csata után tudtak dönteni, visszahívásra nem is került sor. A verseny egyik felejthetetlen pillanatát Csuka Gyula szolgáltatta, aki egy jobb hátsó defekttel is vállalta a csatát, és hiba nélkül teljesítette is a kört.  A SemiPro mezőnyének fejlődése jól látható, néhány csata már a profik között is megállta volna a helyét. A megfogyatkozott Pro mezőnyének megvan tehát az utánpótlása, de mint annyi minden, az előrelépés az autósportban is az anyagiakon múlik. A SemiPro csaták után a versenyzői felvonulás következett.

A versenyzők felvonultak, és a körforgalomban csapattak egyet, a sokat bírált beszélgetések ezúttal szerencsére elmaradtak, a felvonulás így gyorsabban lezajlott. A Pro mezőny versenyével zárult a program, ami csakúgy, mint a SemiPro gyorsan lezajlott. A verseny szép csatákat hozott, visszahívásra azonban itt sem került sor.

Néhány megforgás tette látványosabbá a programot, hol az egyes kanyarban, hol pedig a körforgalomban lett sok egy kicsit. A profik között a meglepetést ifj. Zángó Zoltán szolgáltatta, aki élete első profi versenyén egy teljes szezon kihagyása után a második lett. A díjátadó után a nézők és a csapatok hazafelé indultak, a pálya megkezdte téli álmát.

Összességében egy jó versenyt láthattunk, remek pályán zajlott a küzdelem. A zene viszont megint túl hangos volt, a csaták alatt jobb lenne ha a motorok muzsikáját élvezhetnénk. A mezőny további csökkenésének is gátat kellene szabni, hiszen minél több az induló annál nívósabb a bajnokság. A problémák megoldásának reményében fejezem be idei utolsó drift beszámolómat, abban bízva hogy jövőre az ideinél nívósabb bajnokságot tudok majd nyomon követni.

A verseny részletes eredményei megtalálhatók a drifted.hu oldalon.

 

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük