“Azt mondtam volna, hogy ez őrültség…” – René Rast gondolatai a hétvégéről

René Rast történelmet írt a DTM-ben: a regnáló bajnok mindkét pole pozíciót és mindkét futamgyőzelmet megszerezte, így a maximális 56 pontot is bezsebelte. Ennyi egységet még senki sem szerzett egy hétvégén, mióta a kvalifikációs eredményért is osztanak pontot.

A német pilóta ezzel már az összetett pontverseny 3. helyén áll, 149 pontjával Gary Paffett és Paul Di Resta mögött. Rast felejthetetlen hétvégi élményeiről és a bajnokság hátralévő részéről is kifejtette véleményét egy interjúban, melyet a DTM hivatalos honlapja készített vele.

Hogy érzed magad ezen hihetetlenül sikeres hétvége után?

Egyszerűen nagyszerű ez az egész, történelmet írtunk. 2 pole pozíció, 2 futamgyőzelem, ez előtte még senkinek sem sikerült a DTM-ben. Igaz, nem volt könnyű hétvége, kemény volt mind a két verseny. Könnyűnek tűnhet az élen autózva vezetni a futamot, de mentálisan nagyon nagy kihívás. Ha az üldöződ egyre jobban felzárkózik rád, miközben a gumijaid kezdenek elfogyni, nagyon erősen kell koncentrálnod, hogy ne hibázz.

Elmondanád egy kicsit részletesebben, milyen kihívással szembesültél?

Igazán nehéz helyzet, ha vezetsz a versenyben és nem látod az ellenfeledet. Belenézel a tükörbe és megpróbálsz viszonyítani: túl lassan, vagy túl gyorsan autózom? Abban a pillanatban természetesen nem tudod. Ha a gumijaim olyan állapotban vannak, ahogy gondolom, akkor vezethetek úgy, ahogy addig. Vasárnap verseny közben folyamatosan figyeltem a kivetítőket, így próbáltam információhoz jutni, de minden egyes alkalommal csak Pascal Wehrlein-t és Nico Müller-t láttam; Paul Di Resta-t vagy Marco Wittmann-t sosem. 10 perccel a leintés előtt már azt gondolhatod, nyugodtan hátra lehet dőlni, minden rendben lesz, aztán hirtelen valami elromlik és az ellenfeled máris ott van a nyomodban. Itt kezdődik a “mentális” játék: hallgatod az összes apró zörejt az autóban, megpróbálsz túl lenni az utolsó körökön és befutni.

Az Audi-s csapattársaid a 10., 11., 13. és a 15. helyeken végeztek. Összetettben Mike Rockenfeller a második legjobb márkatársad a 13. helyen. Mi az, amit másként csinálsz, mint a többiek?

Csak ismételni tudom magam: szeretem az autót és jól érzem magam benne. Ha megvan az összhang autó és pilóta között, jó eredményt lehet elérni. Találtunk egy olyan beállítást, ami fekszik nekem, talán másoknak nincs olyan beállításuk, amivel teljes mértékben kényelmesen tudják használni az autót. 1 vagy 2 tizedmásodperc már 10 helyes különbséget jelent. Ha van egy autód, tökéletesen eggyé kell válnod vele; ez nekem elég jól sikerült az elmúlt pár hónapban.

Milyen pozitív hatása volt számodra, hogy ettől a versenytől kezdve bevezették a minimális keréknyomás értéket (minimum 1.3 bar)?

Nem mondanám, hogy ebből profitáltunk. A kvalifikáción mindent úgy csináltunk, ahogy eddig. Ha visszatekintünk az elmúlt versenyekre, a legerősebbek között voltunk. Zandvoortban és Brands Hatch-ben a sebességünknek köszönhetően tudtunk nyerni, mindig előre tudtunk mozdulni, nem hátrafelé.

Karriered során mindig négy keréken versenyeztél. Előnyt tudsz ebből kovácsolni a tapasztalataidból a DTM-ben?

Igen, minden bizonnyal. Minden autót máshogy kell vezetni és mindig tudok alkalmazkodni ezekhez az eltérő igényekhez. Ha az első tengely kezd megcsúszni, tudom, hogy emellett miként legyek gyors is. Ugyanígy, ha a hátsó tengely felől úszik el az autó, azt is tudom kezelni: futamon, amikor folyamatosan változik a tapadás. Gyorsan tudok alkalmazkodni a vezetési stílusommal az éppen aktuális autómhoz. Nincs szükségem tökéletes autóra ahhoz, hogy gyors legyek; sok autót vezettem már minimális aerodinamikai elemekkel és sokat csúszkáltam. Most ez a helyzet a DTM-ben is, az új szabályokkal nehezebb vezetni az autót, de úgy tűnik, ehhez is gyorsan hozzászoktam.

A szezon első 9 versenyén mindössze 23 pontot szereztél, az elmúlt 7 versenyen pedig 126-ot. Hogy sikerült elérned ezt a fordulatot?

Év elején a tavalyi beállításokat vettük alapul; természetesen nem teljesen, a megváltozott aerodinamika miatt. Viszonylag hamar rá kellett jönnünk, hogy ez nem működik. Szemléletet váltottunk, és Zandvoortban találtunk egy olyan beállítást, ami nekem is fekszik és az autónak is. Amint ez megvolt, finomhangoltuk, csak kisebb változtatásokat eszközöltünk itt-ott, a pályáktól is függően.

Az Audi most már csak téged fog támogatni a bajnoki címért folytatott harcban?

Sajnos nem ott tartunk, ahol szeretnénk, de jó helyen vagyunk. Hogy mi lesz a továbbiakban, majd meglátjuk; még bármi lehetséges.

Jól érzed magad az üldöző szerepében?

Elég megnyugtató. Többet nyerhetek, mint amennyi veszíthetek. Ha valaki 6-7 héttel ezelőtt azt mondta volna nekem, hogy harmadik leszek összetettben, azt mondtam volna, hogy ez őrültség. Pont annyira, mintha tavaly azt mondta volna valaki, hogy bajnok leszek.

Mennyi pénzt tennél arra, hogy megvéded a címedet?

Nem sokat. Talán egy kicsit többet, ha jobbak lennének az esélyek. Paul és Gary harcol a minél jobb helyezésekért, nem csak autózgatnak egymás mellett integetve. A pályán ellenfelek. Ha a végén mégis én lennék a nevető harmadik közülük, nagyon boldog lennék!

(Fotók és forrás: dtm.com)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük